|
|
|
2018-11-02 08:28:40, péntek
|
| |
| |
Illyés Gyula története
Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a '45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó.
Élete
1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Iskolái: Dom-bóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban, vöröskatona. 1921-ben beiratko-zik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.
1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóirat. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 45 után a Nem-zeti Parasztpártnál képviselő. Az 50-es években tartózkodik a közéleti szerepléstől. Az 1960-as évek-ben magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.
Költészete
Első verseit avantgárd folyóiratok közlik. Ezek szürrealista versek.
1937: Rend a romokban: Új korszak kezdődik Illyésnél: Töprengő, vitázó költemények, drámai monológok. 1945 után versekkel köszönti a romokból hazát építő munkásságot és parasztságot. Pl: Megy az eke. 1948 után fordulat következik be az életébe: Bizalmatlanul szemléli a körülötte zajló eseményeket. 1950-től kezdve inkább csak történelmi drámákat ír. 1956. november 2. Irodalmi Újság-ban megjelenik az Egy mondat a zsarnokságról című verse: egyfajta vélemény a totális diktatúráról. 1956: Kézfogások című kötet.
Az utolsó évtizedekben átalakul a költészete: meditáció, meditálás kap nagy szerepet: gyakori téma az élet-halál kérdése. Tömörebb, bonyolultabb mondatfűzés figyelhető meg a költeményeiben. Feszültség, drámaiság, zaklatottság uralja a verseket. Műfaji változatosság: szonett, óda, hosszúvers, prózavers, képvers.
Egy mondat a zsarnokságról
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kordokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága. A mű mintája Eluard A szabadság című költeménye. Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.
A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen több-szörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, ez a Rákosi-korszak.
A vers szerkezete:
A vers első fele: A zsarnokság jellemzői és a XX századi megnyilvánulási formái.
A vers középső része: A zsarnokságnak a művészetben való megnyilvánulási formái.
A vers harmadik fele: A zsarnokság megjelenése a magánéletben.
Idősíkok, időszemlélet:
A versben a jelen idő uralkodik. Lényegi változásoktól mentes.
A múlt hiányzik. A jövő idő is hiányzik, tehát az ellenállás lehetetlen.
A zárlat: Végkimerülés-szerűen elhalkuló.
Aki élt zsarnoki korban, az nem törölheti életéből ezt a szakaszt akkor sem, ha átmeneti jellegű.
Születési dátum: 1902. november 2., Felsőrácegres, Pálfa
Meghalt: 1983. április 15., Budapest
Házastárs: Kozmutza Flóra (házas. 1939.-1983.)
Gyermekek: Illyés Mária
A nő, aki életemnek a gyökérzete lett, akinek birtoklásáért ma is küzdök, nekem gyermeket adott... Ez a nő főz rám, ő foltozza a fehérneműmet, ő intézi a gépírást, a levelezésem. Nincs olyan vágyam, amit ne teljesítene.
Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe.
1962. június Nem lehet véletlen, hogy éppen a hatvanas évek elejétől kezdve Illyés Gyula naplójában is megsokasodtak az előző - válságba jutott - házasságára és új szerelmére vonatkozó bejegyzések. ,,Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem.
Nős voltam ugyanis.
A pillantás előtt is már ismertem. De csak a hangjáról, s az is megejtett. Mert úgy történt, hogy sötétben találkoztunk.
Feleségem unokanővérével látogatóba jöttek hozzánk, hozzám, Rorschach-tesztet csinálni. De késtek, s nekem dolgom lévén, elindultam hazulról. Kint laktunk a Farkasréten, a hegyekben. A villamosmegálló előtt jöttek velem szemben. A decemberi alkonyatban épp csak alakjukat láttam.
Fordultam hát velük vissza. Így történt, hogy otthon, a szobámban a villanyt fölgyújtva láthattam először Flóra arcát és tekintetét. És kaptam szívembe azt a végzetes ütést.
A 34 éves Illyés Gyula 1936 végén találkozott először a 31 éves pszichológussal, Kozmutza Flórával. Flóra egy dolgozathoz készített Rorschach-teszteket, amihez jobb híján ismerősökön keresztül keresett alanyokat. Gyula nős volt, amikor a fiatal pszichológusnő elment hozzájuk.
,,Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem." Flóra rokonszenvesnek találta Gyulát, de barátnál többnek nem tudta elképzelni a nős férfit. Hónapokig nem is látták egymást, s közben Flóra találkozott valaki mással. 1937. február 20-án egy barát újabb teszt-alanyt mutatott be neki, József Attilát. Flóra tudta, hogy a 32 éves férfi híres költő, ezért még jobban érdekelte a teszt eredménye. Az azonban sosem készült el: Attilának 10 képről kellett volna asszociációkat közölnie, de már az első lapoknál annyi minden eszébe jutott, hogy kifutottak az időből. Két nap múlva Flórát telefonon hívta egy sürgős ügyben találkozóra Attila. Beültek egy kávéházba, a költő verseket adott a nő kezébe. Csaknem mindegyikben benne volt Flóra neve: ,,Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Kozmutza Flóra! / E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről, / Mint sebről a kötést, te leoldtad - újra bizsergek." Flóra zavarba jött, és kérte, hogy legalább a családnevét törölje ki. Attila megtette, majd megkérte a nő kezét. Innentől 11 hónapon keresztül tartott gyönyörű és fájdalmas kapcsolatuk. Attila már egyik első levelében közölte Flórával, hogy öngyilkos akart lenni, amikor látta, hogy egy másik férfi felkínálta kabátját a fázó nőnek, aki azt elfogadta. Flóra végül igent mondott a sokadik sírós leánykérésre, Attila boldog volt.
Flóra tavasszal kórházba került, ahol meglátogatta Illyés Gyula is. A két férfi korábban szoros barátságban állt egymással, de addigra elhidegültek, mert Attila nem nézte jó szemmel, hogy barátja a népi írókhoz csatlakozott. Gyula és Flóra akkor váltottak szót először négyszemközt. A férfi megkérdezte, igaz-e, amit Attila versében olvasott: ,,Flóra szeret". A nő hallgatott, Gyula pedig többet nem kérdezett. Ismét nem találkoztak hónapokig. Flóra úgy érezte, lélegzetnyi egyedüllétre van szüksége, nyárra Tihanyba utazott a családjával. Elutazása után két nappal Attila idegszanatóriumba került. A közös barát, Ignotus Pál ekkor kérte meg meg Flórát, hogy erősítse meg Attilának: mindenképpen hozzá megy, mert csak így kerülhető el, hogy összeomoljon vagy öngyilkos legyen. Flóra megtette, de hiába, Attila állapota a szeme láttára egyre rosszabbodott, a szanatóriumban dühkitörései, sírásrohamai voltak
Október közepén Gyula ismét találkozót kért. Attiláról érdeklődött, de közben elmondta, hogy feleségétől elköltözött, kételkedik tehetségében, és eljutott ő is a legsötétebb gondolatokig. Flórában akkor villant fel először, hogy ez a férfi megmenthető lenne, ő vele lehetne normális életet élni, de elhessegette a gondolatot. Gyula Attila hívására bement a kórházba, ahol tisztázták ellentéteiket. ,,Barátságunk egy perc alatt, egy ölelés alatt ismét a régi lett. Minden ellentétet feloldtunk, - folyton könnyezett, én is."- írta Illyés.
November elején a szanatóriummnak vége lett, Attila Szárszóra utazott a nővéreihez. Amikor Flóra pár hét múlva meglátogatta, a búcsúzáskor az induló vonat mellett szaladt, a hangja vidám volt: "Karácsonykor esküszünk!" December 4-én levél jött tőle: "Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott. ... U. i. Kérem, vasárnap ne jöjjön." Amikor a levél megérkezett, Attila már egy napja halott volt.
1939-ben összeházasodtak, 44 évet éltek együtt. Életük végéig küzdöttek Attila emlékével. Illyés soha nem írt Flóra-verset:"A nő, aki életemnek a gyökérzete lett, akinek birtoklásáért ma is küzdök. Nincs olyan emberi vágyam, amit ne teljesítene. Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe. Korosztályom legnevesebb költője tette rá kezét."
Illyés Gyula:
Jó érezni
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és egyre-egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy a szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
s érezni azt, hogy szép, veled szép,
és csak veled teljes az élet.
Mit el nem értünk,
külön tévelyegve;
talán egy kis fészek adja meg
nekünk,
hol ajk az ajkon egymást
átölelve,
nevetve-sírva boldogok leszünk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: villamosmegálló, összeházasodtak, szanatóriummnak, rácegrespusztán, pszichológussal, rokonszenvesnek, megnyilvánulási, költeményeiben, kialakításában, szanatóriumban, generációjához, unokanővérével, pszichológusnő, megforrósodott, parasztpártnál, asszociációkat, megsokasodtak, birtoklásáért, felsőrácegres, rosszabbodott, változásoktól, zsarnokságnak, ellentéteiket, bizalmatlanul, zsarnokságról, szerkesztette, változatosság, témamegjelölő, kordokumentum, versépítkezés, találkoztunk, szürrealista, parasztságot, szerepléstől, diktatúráról, bonyolultabb, forradalmak alatt, politikai mozgalmakban, egyetem magyar-francia, francia avantgárddal, 50-es években, közéleti szerepléstől, 1960-as évek-ben, 70-es években, határon túli, romokból hazát, körülötte zajló, zsarnokságról című, totális diktatúráról, utolsó évtizedekben, élet-halál kérdése, vers 1956, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajossal, Magyar Csillag, Nem-zeti Parasztpártnál, Irodalmi Újság-ban, Eluard, Kozmutza Flóra, Illyés Mária, Kozmutza Flórával, József Attilát, Ignotus Pál, Gyula Attila, Attila Szárszóra, Amikor Flóra,
|
|
|
|
|
|
| forradalmak alatt, politikai mozgalmakban, egyetem magyar-francia, francia avantgárddal, 50-es években, közéleti szerepléstől, 1960-as évek-ben, 70-es években, határon túli, romokból hazát, körülötte zajló, zsarnokságról című, totális diktatúráról, utolsó évtizedekben, élet-halál kérdése, vers 1956, szabadság című, vers címe, elvont fogalmat, 50-es évek, zsarnokság évei, vers szerkezete, vers első, zsarnokság jellemzői, vers középső, művészetben való, vers harmadik, zsarnokság megjelenése, múlt hiányzik, ellenállás lehetetlen, szakaszt akkor, gyökérzete lett, hatvanas évek, előző –, első pillantásra, pillantás előtt, villamosmegálló előtt, decemberi alkonyatban, villanyt fölgyújtva, végzetes ütést, dolgozathoz készített, fiatal pszichológusnő, barát újabb, teszt eredménye, azonban sosem, első lapoknál, sürgős ügyben, költő verseket, családnevét törölje, másik férfi, fázó nőnek, sokadik sírós, népi írókhoz, férfi megkérdezte, közös barát, szeme láttára, szanatóriumban dühkitörései, legsötétebb gondolatokig, férfi megmenthető, perc alatt, ölelés alatt, régi lett, szanatóriummnak vége, induló vonat, hangja vidám, csoda lehetséges, levél megérkezett, napja halott, ajkon egymást, villamosmegálló, összeházasodtak, szanatóriummnak, rácegrespusztán, pszichológussal, rokonszenvesnek, megnyilvánulási, költeményeiben, kialakításában, szanatóriumban, generációjához, unokanővérével, pszichológusnő, megforrósodott, parasztpártnál, asszociációkat, megsokasodtak, birtoklásáért, felsőrácegres, rosszabbodott, változásoktól, zsarnokságnak, ellentéteiket, bizalmatlanul, zsarnokságról, szerkesztette, változatosság, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2509
- e Hét: 12618
- e Hónap: 21801
- e Év: 74509
|
|
|
Offline
